Lenni vagy nem lenni?

2009.febr.15.

Az utóbbi hetekben két újdonság jelent meg a honlapom címoldalán: egyrészt módosítotam a saját szolgáltatásomat röviden ajánló sorokat, kiemelve, hogy elsősorban este és éjjel állok rendelkezésre, másrészt feltettem egy linket az oldalra arról, hogy rajtam kívül hol lehet még állatorvosi ügyeleteket találni a városban. Ez a két apróság többeknek feltűnt, és az elmúlt napokban kaptam is néhány arra irányuló kérdést, vajon miért cselekedtem így?

Nos, a kérdésekre a következőkben tudnám összefoglalni a "hátteret":

Ahogy azt már több helyen is közzétettem, immáron tizedik hónapja töltöm be a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkári tisztségét. Ez a pozíció sok elkötelezettséggel jár, köztük leginkább azzal, hogy napközben elsősorban a köztestület ügyeivel kell foglalkoznom. Ennek következtében jelentősen módosult a személyes állatorvosi praxisra fordítható időmnek és energiámnak a mennyisége is. A saját régebbi pacientúrám gondozását már az első pillanattól kezdve igyekeztem "takaréklángra" állítani, aminek egyik eredménye az lett, hogy új betegeket, új pácienseket nem vállalok el, csak ha nagyon nem lehet kitérni a felkérés elől.

A másik feladat az volt, hogy átgondoljam, mitévő legyek az elsősegély-szolgálatos munkával? Az utóbbi években már egyébként is erősen csökkent a hívások és segítségkérések száma, de azért akdna feladat ezen a téren is. Őszintén megmondom, a lehetőségek mérlegelése során az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom, de aztán úgy döntöttem, hogy egyelőre megtartom ezt a szolgáltatást, csak kisebb intenzitással végzem majd. Ez konkrétan azt jelenti, hogy változatlanul bármikor elérhető vagyok, és maradok, de erősen szelektálok a felkérések között, és akit lehet, esetleg másokhoz irányítok, vagy más megoldást javasolok az állat ellátására.

Ennek részét képezi az a fajta tájékoztatás bővítés is, amit a honlapnak a bevezető sorokban már említett részeiben változtattam.

Hozzászólások:

Kiss Imre  2009.febr.15.

Kedves Doktor Úr!
Jól teszi, hogy nem vállal el mindent, és azt is, hogy nem akarja magát betegre dolgozni. Mindenkinek tisztában kell lennie a saját teherbírásával, és őszintén tisztelem azért, hogy ez a képesség meg van Önben! Ellátatlan állat nem marad akkor sem, ha Ön éppen nem tud segíteni, már csak azért sem, mert ahogy ismerem, valami megoldást, jótanácsot minden esetre ki tud majd találni. Jó munkát, sikeres közéleti szereplést kívánok Önnek!

JENNY  2009.febr.15.

Kedves Dr. Úr!

Már január első hetében számítottam arra, hogy valami hasonló információt fog közölni velünk. Teljesen érthető, hogy egyszerre nem lehet kétfelé szakadni, és lelkiismeretesen dolgozni is.. Ez előbb-utóbb megbosszulná magát, ha másképpen nem, úgy egészségileg. Szerintem ez meg nem érné meg, mert akkor se itt, se ott nem lenne teljes értékű ember.
Remélem azért, ha nagy szükségem lesz a segítségére, vagyis az állataimnak, akkor azért számíthatunk Önre.
További sikeres munkát kívánok, de csak annyit, amennyit fizikailag is el lehet viselni!

Név: 

Hozzászólás:

Ellenőrző kód: Kérem, írja ide az ellenőrző kódot:

A program a beírt e-mail címet és a www-vel, ill. http://-vel kezdődő internetcímet kattintható linkké alakítja. A hibátlan átalakítás érdekében fontos, hogy az e-mail-, ill. internetcím előtt és után egy-egy szóköz legyen! A túl hosszú címek rövidítve jelennek meg.

Állatorvosi Elsősegély-szolgálat