Karácsony, Szilveszter

Máskor sem öröm, ha a kutyánk, vagy a cicánk megbetegszik vagy baleset éri, de mindez még kellemetlenebb, ha éppen az év végi ünnepek idejében, Karácsonykor, vagy Szilveszterkor történik, és a békés családi vacsora, a házibuli, vagy az óévbúcsúztató szórakozás helyett azt kell keresni, hogy hol és hogyan találunk mielőbb segítséget. A bajok egy része kiszámíthatatlan, a betegségek nem ismerik a naptárt. Több olyan baleset vagy heveny megbetegedés van azonban, amelyek előfordulása sokkal gyakoribb ilyenkor, mint az év más részeiben. Ha az év végi programok megszervezésekor, előkészítésekor arra is gondolunk, hogy mit szól majd mindezekhez a macskánk, akkor az „ünnepi betegségek” jó részét kivédhetjük, vagy megelőzhetjük! Ehhez pedig nem is kell túl sokat tennünk, mindössze annyit, hogy a dolgokat egy kicsit az állataink szemével nézzük , és az ő eszükkel gondoljuk át!

Az ünnep fő dísze mindenütt a feldíszített fenyőfa. Csak remélni tudom, hogy a karácsonyfa minden állatot tartó családban még januárban is ugyanúgy áll majd a helyén, mint ahogy szentestén állni fog, és a család kedvence nem dönti azt majd magára. Nagyon fontos alapkövetelmény ezért a készülődés során, hogy megtegyünk minden szükséges biztonsági intézkedést a fa megfelelő rögzítését illetően! A macskák, különösen azok, amelyek egyébként is hajlamosan mindenhová felugrálni, nagyon könnyen „játszótérnek” vélik a fenyőfát, és bizony megpróbálnak landolni rajta. Emellett a csillagszórók, gyertyák látványától és a velük járó váratlan hangjelenségektől is könnyen megijedhetnek, aminek következtében könnyen magukra dönthetik a karácsonyfát. Különösen igaz ez az „első karácsonyos” kölykökre, akik még soha nem láttak, tapasztaltak hasonlót. Ez azért fontos kérdés, mert a minden bizonnyal bekövetkező anyagi káron túl, megsérülhet maga a baj okozója, a cicus is. A felboruló fa (főleg a méretesebbek) zúzódásokat, vérző sérüléseket, de akár agyrázkódást, gerincsérülést is okozhat! Ha a cicánk nem akar fára mászni, akkor is komoly problémákat okozhat a sok csillogó-villogó fenyődísz, főként azért, mert játékra ingerli az állatot. Főleg a lametták, lelógó díszek veszélyesek, mert ezeket szívesen meg is rágcsálják, miközben az a nyelvükre tekeredhet, vagy lenyelhetik őket. Vigyázni kell a csillagszóró gyújtással is, mert az állataink legtöbbje kifejezetten fél a látványtól is, és a vele járó hangjelenségektől is! Jobb, ha ők ezekben a percekben biztonságos távolban vannak, és nem lábatlankodnak a fa közelében.

Az ünnepi ebédek, vacsorák készítésekor, a sütés-főzés lázában hajlamosak vagyunk engedékenyebbek, egyúttal figyelmetlenebbek is lenni, ami szintén bajok forrása lehet. Máskor biztosan eszünkbe sem jut odaadni a jószágainknak a különféle húsok tisztításakor, előkészítésekor megmaradó nyesedékeket, bőr és zsírdarabkákat, ilyenkor azonban sokan megszánják a konyhában lebzselő négylábút és odadobnak neki egy-két (néha sok) falatot. Gyakori az is, hogy a négylábúak önkiszolgáló módon lakmároznak bele az előkészített húsfélékbe. A sok bőr, mócsing, faggyú, szőr vagy toll még akkor is gondot okozhatnak, ha nem nekik adjuk, hanem a szemétbe dobjuk őket, de a szeméttárolásunk nem biztonságos! Az állatok számára fenséges illatok, a vér szaga, hamar előhozzák az ősi ösztönöket, és nincs az a kutya, vagy macska, amelyik előbb-utóbb meg ne találná a szemetes edényt, vagy a kert végében a szemétdombot. Az ilyenkor szinte biztosan bekövetkező gyomorrontáson, hasmenésen vagy bélsárrekedésen kívül veszélyes fertőzések, parazitózisok is fenyegetik kedvencünket, különösen akkor, ha máskor szokatlan húsfélék (vadak, birka, nyúl) kerülnek az ünnepi asztalra és ennek következtében a szemétbe. Külön fel kell hívni a figyelmet arra az alapszabályra, ami a nyers sertéshús etetés tilalmát illeti, és amit a sütés-főzés őrületében sokan hajlamosan megszegni. Ne tegyék, az állat életébe kerülhet!

Apropó, ha már az evésről van szó, nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy mi kerül az állataink ünnepi tálkájába? Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy egy évben egyszer a szeretett kedvencük is megérdemli, hogy egy jót egyen. Így aztán bőven jut az ünnepi étkekből neki is. Ráadásul nem csak a gazditól kapnak egy-egy kiporciózott adagot, hanem a gyerekek, a rokonok vagy a vendégek is dugnak néhány jó falatot az asztal körül sündörgő jószágnak. Hányás, hasmenés biztosan lesz a dologból, de jó, ha ennyivel megússza! A nem éppen állatoknak való sós, fűszeres, erős ételek megterhelik a belső szerveket, az esetleg máj-, vese-, vagy keringési betegségekkel küszködő állatok állapota hirtelen rosszabbra fordulhat.

Sokkal jobb, ha a velünk együtt élő állataink számára egész évben a megszokott, máskor is etetett ennivalókat, tápokat, konzerveket adjuk az ünnepek alatt is. Ügyeljünk arra is, hogy a megszokott etetési időpontokat így az ünnepek táján is betartsuk! Ez utóbbi így leírva, kimondva egyszerűnek tűnik, de az ünnepi forgatagban bizony könnyel elfelejtjük ezeket a máskor természetesen betartott időpontokat!

Az ünnepek alatt szinte minden családban nagy a vendégjárás. Rokonok jönnek, mennek, sokszor késő estébe nyúlnak a családi programok. Rengeteg a feladat, sütni-főzni kell, bevásárolni, díszíteni a fát, a szilveszteri házibulihoz a lakást, megteríteni az asztalt. A család apraja-nagyjának jut bőven a munkából. Csoda-e hát, ha a nagy felfordulásban elfelejtjük azt, amit a hétköznapokon biztosan nem? Ilyenkor fordul elő, hogy senki nem veszi észre, hol jár a négylábú kedvenc, hazajött-e már a kerti kódorgásból, evett-e, ivott-e rendesen, volt-e WC-n? Kutyák esetében nem jut idő a megszokott sétára, mozgásra. A beteg állatnak gyakran felejtik el a naponta szükséges gyógyszerek beadását, vagy a mindennapi ápolási feladatok elvégzését.

Nem árt kiszámolni azt sem, hogy az állataink mindennapi ellátását szolgáló készleteink (tápok, alom, gyógyszerek) elegendőek lesznek-e, nem kell-e még időben utánpótlásról gondoskodni? Nagyon kellemetlen tud lenni, ha éppen a 3 napos karácsonyi ünneplés közben jövünk rá arra, hogy nincs egy árva doboz kutya- vagy macskaeledel sem a kamrában, vagy elfogyott az a fontos gyógyszerünk, amit minden nap be kell adnunk!

Baj lehet abból is, ha a nagy sürgés-forgásban a családtagok figyelmetlenebbek a kelleténél. Az ünnepek előtti takarításkor könnyen okozhatunk véletlen balesetet a kedvenceinknek, ha nem figyelünk arra, merre jár, hol van éppen útban? Különleges veszélyekkel fenyeget szenteste az a csomagolóanyag halom, ami az ajándékok kibontása után keletkezik, és amit ezen az estén csak ritkán szoktunk azonnal összeszedni. Ne felejtsük el, hogy minden macska ösztönösen imád belebújni minden dobozba, nylon zacskóba. Sokszor azonban éppen ez okozhat súlyos gondokat, például fulladásveszélyt. A kutyák esetében pedig az fenyeget veszélyekkel, ha hozzájuthatnak az apróbb játékokhoz, amelyeket lenyelhetnek.

Ha sikerült épségben megúszni a Karácsonyt, komoly veszélyekkel leselkedhet állatunkra a szilveszteri éjszaka is! A petárdadobálás és a házi tűzijáték (különösen éjfélkor) egyre inkább terjedő szokások, amelyek elsősorban a kutyákra jelentenek veszélyt, de nincsenek azért teljes biztonságban a ház körüli macskák sem. A hirtelen zajok és fényhatások, a durrogások megijeszthetik őket, és ilyenkor hanyatt-homlok menekülnek valami biztos helyre. Ebben az elborult állapotban még a magas kerítések sem jelentenek akadályt. Ha voltak már korábban ilyen irányú kellemetlen tapasztalataink, szó szerint dugjuk el állatainkat a lakás legcsendesebb zugába, csukjunk be minden ajtót, engedjük le a rolókat az ablakokon!

Szilveszterkor sokat tartanak házibulit. Éjfél utánra már a vendégek egy része kicsit többet iszik a kelleténél, és ebben az állapotukban bizony hajlamosak viccesnek vélt csínytevésekre. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a házigazdák kutyája, macskája válik a jópofaság céltáblájává. Megpróbálják leitatni, lelocsolják, megijesztik, bekenik tejszínhabbal, beteszik a mosógépbe, mikrohullámú sütőbe, stb. stb. Nem árt erre is gondolni a buli megszervezésekor, és kellő időben biztonságba helyezni az állatokat!

Az ünnepi bajok előzőekben bemutatott kollekciója sajnos közel sem teljes. Szeretném minden kedves olvasó figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a valóság sokszor minden képzeletet képes felülmúlni! Mindenre talán nem is lehet előre felkészülni, így nem árt átgondolni azt, hogy mit tegyünk, ha mégis baj történik, ha kedvencünk megbetegszik vagy sérülés éri. Időben tájékozódjunk arról, hogy lakóhelyünk közelében hol tartanak majd állatorvosi ügyeletet, hova, kihez lehet fordulni, ha mégis szükséges lenne! Sokaknak van házi állatorvosa, de nem árt időben megkérdezni őt is, vajon elérhető lesz-e az ünnepek alatt, nem utazik-e el, nem megy-e ő is bulizni, szórakozni? Arra sem árt gondolni, hogy legyen otthon megfelelő mennyiségű pénztartalék, hogy rendezni tudjuk az esetleg szükségessé váló állatorvosi vizsgálatok mindenhol megemelt díjtételeket tartalmazó számláit.

Természetesen előfordulhat az is, hogy nem sikerül megbetegedett kedvencünket azonnal állatorvoshoz juttatni. Mit tehetünk addig is?

Macskával sajnos keveset! Tudni kell, hogy a cicák rendkívül érzékenyek mindenféle gyógyszerre, sok olyan készítmény van, amit ha egy macskának beadunk, komoly problémákat idézhetünk elő vele! Alapszabály ezért, hogy saját elhatározásunkból ne adjunk gyógyszereket a cicánknak, még lázcsillapítót sem! Kutyák esetében megpróbálkozhatunk egy lázcsillapító tablettával (szinte bármelyik emberi szer használható). Ha betegnek gondoljuk az állatot, helyezzük őt nyugalomba, figyeljük meg viselkedését, váladékainak, hányásának, bélsarának jellemzőit! Próbáljuk meg higgadtan átgondolni a tünetek megjelenése előtti órákban vagy az előző napokban történteket, hol járt, mit evett, mihez juthatott hozzá, ki, mit adott neki, mert ezeknek az információknak jelentősége lehet a későbbi állatorvosi vizsgálatkor. Jó lesz előkeresni a fiók mélyéről az oltási könyvet is!

Kellemesen Ünnepeket, Boldog Új Esztendőt kívánok minden kutyusnak, cicusnak és gazdáiknak egyaránt!

vissza

JENNY  2008.nov.30.

Kevésbé sem haszontalan amit leírt! Nagyon is kedves a Dr.Úrtól, hogy ilyen hoszzan és részletesen taglalta, mire is kell figyelnünk az Ünnepek alatt.
Sajnos nálunk mindig történik valami. Így volt ez az utolsó három Karácsony alkalmával is. Reménykedem, hogy tanultunk belőle, és az idén minden rendben fog menni.
Állataim már nagy ívben kikerülik a fát. Kutyám azért, mert rájött, hogy eléggé "rázós" lehet, macskám pedig tudja, hogy "nincs gyökere".
A Szilveszterrel nincs baj, mert nem félnek a petárdázásoktól, sőt kifejezetten élvezik. Ha módjukban áll az erkélyről kémlelik az eget, és alig lehet őket becsalni.
A gyomorrontás meg szóba sem jöhet, mert nem szoktam ilyenkor sem össze-vissza sütni-főzni. Mi sem kívánunk többet enni, mint máskor.
Azért nagyon megnyugtató, hogy a szeretett állatorvosomat, akiben feltétel nélkül megbízom, Karácsony estéjén is elérhetem, ha baj van, és nem kell egy idegenhez fordulnom.
Bár részemről, csak vészhelyzetben folyamodnék ilyesmihez, mert úgy érzem, nem a legillendőbb dolog, valakit a " legmeghittebb" pillanatokban elrángatni a családjától. Esetleg olyan semmiségért, amit talán magunk is megtudunk oldani, ha szükséges.

KÓCOSnak válasz  2008.nov.29.

Ha valami baj van, engem mindig lehet hívni! Akik régebben ismernek, azok ezt tudják.

Kiss Imrének válasz  2008.nov.29.

Jó szeme, és jó memóriája van! Ez az írás (kis eltérésekkel) valóban megjelent már az elmúlt években egyik-másik kutyás/macskás újságban. Nem szégyellem, hogy néha én is előveszem a korábbi írásaimat, ha valami miatt fontosnak, aktuálisnak érzem a mondandóját. Most is így volt.

KÓCOS  2008.nov.29.

Csupán csak egy kérdésem lenne a Dr. Úrhoz.
Lehet esetleg Karácsony este is is hívni, ha valami baj van?

Kiss Imre  2008.nov.29.

Mintha ezt a cikket már olvastam volna valahol.....

A program a beírt e-mail címet és a www-vel, ill. http://-vel kezdődő internetcímet kattintható linkké alakítja. A hibátlan átalakítás érdekében fontos, hogy az e-mail-, ill. internetcím előtt és után egy-egy szóköz legyen! A túl hosszú címek rövidítve jelennek meg.