A sürgősség és a rideg valóság

A honlap szolgáltatásaimat bemutató részében szó van arról, hogy néha bizony sok tőlem független tényező befolyásolja azt, mikor, mennyi idő alatt tudok, vagy el tudok-e egyáltalán jutni a segítséget igénylő beteg állathoz? Persze, ettől függetlenül is, aki csak egy kicsit is reálisan látja a "való világot", könnyen belátja magától is, hogy nem tudok mindenhol azonnal ott teremni. Ennek ellenére, ha nem is minden nap, de azért időről-időre adódnak olyan hívások, amikor a vonal másik végén valahogy nem tudja felfogni a telefonáló, hogy nem lehet egy szempillantás alatt Újpestről Csepelre eljutni, vagy Nagytétényből Mátyásföldre átruccanni.

Tegnap megint volt egy ilyen. Kora délután éppen a Margit hídon át araszoltam Buda felé, amikor valaki sürgős segítséget kért tőlem a meleg miatt hirtelen rosszul lett kutyának ellátásához. A baj csak az volt, hogy a feltehetőleg hőgutát kapott állat Pestlőrincen küzdött az életben maradásáért. A Margit híd, és a bemondott cím között legalább 20 km távolság volt, aminek megtételéhez még az üres éjszakai utakon is kell legalább negyed óra, vagy húsz perc, de a cúcsforgalomban megsaccolni sem tudtam, mikorra érhetnék oda. Ráadásul éppen egy beteg állathoz voltam útban, akinek szintén segítségre volt szüksége, és alig 5 percre voltam az úticélomtól, így ép ésszel semmi értelme nem lett volna módosítani az eredeti ütemtervet, és előbb "kiszaladni" Lőrincre, majd visszajönni Budára.

Ezeket a körülményeket elmondtam hát a telefonálónak, egyben javasoltam neki, hogy próbálja meg eljuttatni a kutyát a közelben lévő -és egyébként Non-stop rendeléssel működő- rendelőbe, mert így sokkal hamarabb tud segítséget kapni, mintha rám vár legalább 1 órát, vagy többet. A kutya talán ki sem bírja addig. Még arra vonatkozóan is adtam neki tanácsot, hogyan tudja a kutyát megmozdítani, szállítani.

Ő azonban nem tágított. Hirtelenjében elsorolta nekem, hogy én azért vagyok, hogy segítsek, hogy gyógyítsak, hogy mentsem a beteg állatokat. Nem felejtette el azt sem megemlíteni, hogy minek hirdetem magamat, ha nem tudok (illetve szerinte nem akarok) azonnal segíteni? Az ő szavaival élve "követelte", hogy azonnal vegyem az irányt hozzá, és menjek megmenteni a kutyáját.

A beszélgetésünk ezen a ponton holtvágányra jutott. Nem tudtam vele megértetni, hogy ha egy olyan tipusú szolgáltatást, mint az enyém is, csak kevesen vállalnak, adott esetben egyedüliként próbálok eleget tenni a felmerülő igényeknek, akkor bizony figyelembe kell venni más körülményeket is. Nem én tehetek arról, hogy az állatorvos kollégák körében nem népszerű a házhoz történő kiszállás, és nem tudom felvállalni azt sem, hogy az én felelősségem legyen a Főváros összes segítségre szoruló állatának azonnali ellátása. Az általam felkínált szolgáltatás csak egy lehetőség arra, hogy a segítségre szoruló állat ellátást kaphasson. De nem az egyedüli megoldás!

A történet vége egyébként az lett, hogy a majd negyedórás telefonbeszélgetésünk végére szegény kutyus nem bírta már tovább, és feladta. A gazdája ekkor értette meg, hogy nagy volt a baj, és ha valami csoda folytán azonnal ott teremtem volna, akkor sem valószínű, hogy segíteni tudtam volna. De ebben már annyi a "volna", hogy ha ez nem lenne, az egészne értelme sem volna.

vissza

kisvirág  2006.aug.9.

Bajban lennének az emberek is, ha a mentőknek csak egyetlen autójuk lenne egy egész város ellátására. Sajnos az emberek hajlamosak a humán tapasztalatokból kiindulni, így könnyen hiszik azt, hogy ugyaní működik minden az állatoknál is.

A program a beírt e-mail címet és a www-vel, ill. http://-vel kezdődő internetcímet kattintható linkké alakítja. A hibátlan átalakítás érdekében fontos, hogy az e-mail-, ill. internetcím előtt és után egy-egy szóköz legyen! A túl hosszú címek rövidítve jelennek meg.