Olcsó húsnak híg a leve

2007.márc.25.

Ez a címben szereplő közmondás akkor jutott eszembe, amikor a minap egy kedves macskatartó elmesélte nekem, mi mindenféle bolhairtó készítményt tett már a macskájára, a nagy számú bolha ellen. A felsorolt szerek között egyet sem találtam, amit elfogadhatónak lehett volna tartani. Fő közös jellemzőjük az volt, hogy kifejezetten olcsó árkategóriába tartoztak.

Természetes törekvés az álattartók részéről, hogy igyekezenk spórolni azoknál a kiadásoknál, amit az állatra kell költeniük. Manapság szinte minden cikk esetében vásárolhatunk olcsó, közepes árú, és méregdrága variációk közül, de a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos készítmények esetén érdemesebb a jobb minőséget, a tartósabb hatást megfizetni, és a magasabb árfekvésű termékeket megvenni.

Bolhairtó szereket egyébként is a legjobb állatpatikákban, vagy közvetlenül állatorvosoktól beszerezni, mert az olyan helyeken, mint a nagy áruházak, hipermarketek, állatkereskedések, sok esetben csalódáshoz vezethet a vásárlásunk. A megbízható, biztonságos és tartós hatású szerek árában meg kell fizetni az a befektettt szellemi ráfordítást, amivel ezek a termékek többet tudnak az egyszerű társaiknál. Jó megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a néhány száz forintos termékektől nem lehet megfelelő hatást várni. Rásadásul ha állatorvostól, álatpatikustól kérünk segítséget, biztosan nem fordulhat elő, hogy a macskánkat megmérgezzük egy olyan szerrel, ami a kutyákra gond nélkül rátehető, de a macskákra nézve mérgező.

Hozzászólások:

Horváth dr. - Búzás Liliennek  2007.ápr.16.

Kedves Lilien! Amit a hozzászólásában leírt, az valóban valós probléma, de az írásom egyáltalán nem erről szólt! Sőt, nagyon nem erről szólt! A kétféle dolgot nem hoznám egymással összefüggésbe. Egészen más kérdés a bolhaellenes szerek ár-minőség kapcsolata, és az, hogy az állatorvosok adnak-e kedvezményeket az állatokat mentő, azokon segíteni akaró állatbarátoknak.

névtelen  2007.ápr.16.

Tisztelt Doktor Úr!

Most olvastam azt a cikkét, melyben úgy értékeli az állattartók anyagi szokásait, hogy hajlamosak az állatain spórolni. Szerintem egy valóban állatszerető embernél csak a fizetés vége szab határt, és nem az árat nézi, ha kis társáról van szó.
Mint a jóemberek többsége én is igyekszem segíteni a bajba jutott, magatehetetlen állatokon, lett légyen kutya, cica, galamb, vagy aki éppen az utamba kerül és az én segitségem nélkül csak a halál várna rá. Persze az állat felnevelése és meggyógyíttatása után nagy gond az elhelyezés. Mondhatni szinte reménytelen ügy. Igy azután minden állatka nálam ragad.
Hangsúlyozni szeretném: nem pénzért szaporíttatott ilyen-olyan fajtájú luxus-státusz szimbólumról van szó, hanem lelkiismereti alapon történő emberséges hozzáállásról, életmentésről.

Mint tudva lévő, az utcán található beteg ill. még egymaga életképtelenül kicsi állatok száma nagy és nőttön nől. Sajnos a fizetések és a lakás mérete nem nőlnek vele egyenes arányban. Ellenben az állatorvosi dijak, élelem- és gyógyszerköltségek annál inkább!
Hogyan lehet így követni az állatgyógyászati árakat? Több állat tartása esetén, nyilván többször fordul elő valamilyen rendellenesség, ami miatt orvoshoz kell fordulni. Arról nem is beszélek, hogy milyen nehéz az estig tartó munka után hazamenni, felnyalábolni a kisállatot és elrándulni a legközelebbi állatrendelőbe (alaposan megizzasztó, kimerítő túra egy ilyen kirándulás este a sötétben)
A legkisebb ránézés is 4.500-5.000.- forintot kóstál, amiben jó esetben benne van egy injectió. Sajnálattal látom, hogy az orvosok a kóbor állatot mentőket is luxus-állattartó szinten kezelik és ez alalpján számláznak. Érdekes észrevételem még, hogy amig az én minigarzonom már telis tele van állattal, addig az állatorvosok nemigen tartanak otthon sok állatot, főleg nem utcáról befogottat.

Reagálva fent említett írására én nem annyira az állatszerető állattartók smucigságát és spórolási kedvét látom (és érzékelem magamon is) hanem sokkal inkább az állatorvosok közönyét a kórbor és valóban segítségre szoruló állatok irányában. És ha már - érdekes módon mindig - a nem-orvosok találnak mindig beteg kivert állatot, ugyan miért nem lehet kedvezményt kapni a gyógyíttatás területén. Az okból kifolyólag, hogy mi segítőszándékú "civil" emberek nem a magunk kedvére szedjük össze az állatokat, csupán segiteni szeretnénk a betegen és valamilyen szinten fenntartani a természet megbomlott egyensúlyát.
De bizony, ezt a havi fizetésből nagyon nehéz finanszirozni.

Nincs-e igazam azon óhajom megfogalmazásában, hogy az állatbarátoknak az utcáról befogott beteg állatok kezeltetésének költségében elvárható lenne a diszkriminálás? Az utcáról menekített állat nyilvánvalóan megkülönböztethető a fajtatiszta luxusból tartott állattól. Persz, ha volna rá szándék, hogy megkülönböztesse az állatorvos és esetleg ő is emberbaráti irgalmat tanúsítana és csak a gyógyszer árát kérné el az idejét és fáradságát amúgy sem kimélő állatmentőtől.

Hát ennyit a spórolásról Doktor Úr.
Ön nyilván nem látja az énfajta állatszerető ember havi kiadás listáját. Elmondhatom, bizony igen tetemes összeg megy el a volt és a jelenleg kóbor állatok orvosi ellátására. (természetesen nem is említem az étkeztetést)

Felelősség teljes munkájához továbbra is jó egészséget és erőt kivánok. Tisztelettel Buzás Lilien

erba  2007.ápr.2.

A bolhák elleni küzdelem csaknem két évtizedes kutya- macskatartó életünk elválaszthatatlan ismérve volt az utóbbi évekig. Emlékszem még arra is, hogy vagy tíz éve birkanyájak bolhairtó szerével (aminek beszerzése orvosi tanács alapján sem volt feltűnően kényelmes) fürdettük meg három kutyánkat. A szerre rá volt írva, vigyázzunk, ne jusson az állat szemébe, fülébe, orrába. Mire a három kutyát kellő figyelemmel lefürdettük, nekünk csorgott könnyünk, orrunk folyt, hiszen a párát beszívtuk. Utána még meg is kellett őket szárítani, nehogy lenyalják a szert. De örülrünk neki, mert hatásos volt, akkor sem jutottunk semmire az olcsóbb szerekkel. Micsoda élvezet azóta a bolhairtás: biztos eredmény anélkül, hogy akár a jószág, akár a gazdi megsinylené. A kullancsokról nem is beszélve! Az utóbbi években bolhát nem láttunk, nincs bolhaekcéma, legfeljebb egy-két erőtlen, meg nem kapaszkodott kullancsot találunk, amelyek nem tudnak kikeveredni a bundából, de semmiképp nem akaszkodnak bele a kutyába. Hát ezért gondolom én is, nem szabad spórolni, csak ésszerűen gazdálkodni. A gyenge hatású szerekkel több a költség és a gond.

Név: 

Hozzászólás:

Ellenőrző kód: Kérem, írja ide az ellenőrző kódot:

A program a beírt e-mail címet és a www-vel, ill. http://-vel kezdődő internetcímet kattintható linkké alakítja. A hibátlan átalakítás érdekében fontos, hogy az e-mail-, ill. internetcím előtt és után egy-egy szóköz legyen! A túl hosszú címek rövidítve jelennek meg.

Állatorvosi Elsősegély-szolgálat